Az utóbbi hetekben komoly változások történtek Bosznia-Hercegovina életében. Május elején lemondott Christian Schmidt főmegbízott, aki eddig az államépítést felügyelő legfőbb nemzetközi szervezet képviselője volt. A nemzetközi főmegbízotti hivatalt eredendően komplex felügyeleti és ellenőrző funkcióval ruházták fel a nemzetközi közösség tagjai, de az utóbbi évtizedek alatt lépésről lépésre kiüresedett a poszt. Schmidt lemondását amerikai nyomásgyakorlás előzte meg, amely nemcsak Bosznia-Hercegovina életébe hozott változásokat, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolataira is kihathat.
Bővebben: Megszületett az első közös publikációnk berlini partnerünkkel
2026. június 6-án a Magyar Szó Közélet/Kitekintő rovatában interjú jelent meg Márkusz Lászlóval, kutatócsoportunk tagjával. Talpai Lóránt újságíró a daytoni békeszerződés harmincéves évfordulója kapcsán Bosznia-Hercegovina jelenlegi politikai helyzetéről, a békerendszer működéséről és a nyugat-balkáni térség kihívásairól kérdezte.
2026. április 10. és 12. között rendezték meg a BASEES éves konferenciáját, amelynek idén a University of Birmingham adott otthont. A háromnapos, gazdag programot kínáló nemzetközi konferencia célja az volt, hogy fórumot kínáljon a legfontosabb, napjainkban folytatott, Közép- és Kelet-Európa történetét és jelenét vizsgáló kutatásoknak. A résztvevő kutatók, egyetemi hallgatók és oktatók, interdiszciplináris párbeszéd keretében mutatták be projektjeiket, és vitatták meg a régió múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb kérdéseit.
Európában az utóbbi években kezdték megszervezni az első olyan tudományos konferenciákat és workshopokat, amelyek célja, hogy a történeti tudást közvetlenül hozzáférhetővé tegyék a diplomáciai testületek, agytrösztök, valamint a külügyminisztériumokhoz vagy biztonságpolitikához kapcsolódó háttérintézetek számára.
Bővebben: Nemzetközi workshopot szerveztek az NKFIH Advanced 150600 kutatói
Az 1990-es és a korai 2000-es évek nemzetépítési kísérletei a poszthidegháborús világrend olyan jelenségei voltak, amelyek az USA katonai hegemóniáján alapultak. Mozgatójuk a liberalizmus, a szabad választások, a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság erejébe vetett hit volt, amelyekről úgy gondolták, hogy kezelni tudják a társadalmi kihívásokat, beleértve az etnonacionalizmust is.
Az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete meghívására „State-Building and International Administration in the Post-Cold War Balkans” címmel előadást tartott Márkusz László 2025. október 10-én, az ELTE TáTK kampuszán.
1. oldal / 2