2025. július 17. és 19. között rendezték meg először a Central European History Convention (CEH-C) találkozóját, amelynek a Bécsi Egyetem adott otthont. A háromnapos, gazdag programot kínáló nemzetközi konferencia célja az volt, hogy fórumot kínáljon a Habsburg Monarchia, Ausztria–Magyarország, illetve annak utód- és szomszédállamai történetével foglalkozó kutatóknak világszerte. A résztvevők, kutatásaik tükrében, interdiszciplináris párbeszéd keretében vitatták meg a régió múltjának értelmezési lehetőségeit a középkortól egészen a második világháborúig.
Csaplár-Degovics Krisztián előadása Bécsben, 2025. július 18-án
A konferencián a „rossz” és a „jó” birodalomról alkotott dualizmus kori magyar politikai elképzelésekről tartott előadást Csaplár-Degovics Krisztián („Bad Empire” vs. „Good Empire” – Concepts of Empire in the Debates of the Hungarian House of Representatives at the Turn of the Century).
A magyar képviselőház a századfordulón több éven át tartó, jelentős politikai vita színhelye volt, amelynek középpontjában Benjámin Kállay (1900–1902) közös pénzügyminiszter bosznia-hercegovinai politikája állt. Úgy tűnt, hogy ez a vita Kállay személyét és kormányzási gyakorlatát kritizálta, valójában azonban a képviselők a Magyar Királyság és a magyar nemzetépítés közötti kapcsolatot vitatták meg a birodalom, az imperializmus és a gyarmatosítás jelenségeinek összefüggésében. A szóban forgó politikai támadássorozat erős párhuzamot mutatott Warren Hastings 1788 és 1794 között zajlott ún. impeachment eljárásával a brit parlamentben.
Az előadás azt mutatta be, hogy a „rossz birodalom” és a „jó birodalom” fogalmai hogyan jelentek meg a magyar kormány és az ellenzék képviselői közötti vitában. Míg a „rossz birodalom” kifejezést az 1867 előtti Habsburg Birodalomra és azon belül Ausztriára használták, a kiegyezés után a „jó birodalom” kifejezés az alkotmányos Ausztria és az alkotmányos Magyarország szinonimájává vált. Az előadás emellett bemutatta a magyar képviselőházban folyó vita sajtó- és tudományos visszhangját, és feltárta annak európai kontextusát is. E parlamenti összecsapások egyik nem várt következménye az lett, hogy a magyar politikai elit 1908 után hozzákezdett egy balkáni informális magyar birodalom felépítéséhez, amelyben kulcsszerepet szántak az 1912–1913-ban függetlenné váló Albániának.
