Márkusz László, projektünk kutatója tanulmányt jelentett meg A Republika Srpska és a daytoni békefolyamat (1995–2025) címmel a Pro Minoritate 2026. évi tavaszi lapszámában (57–77. o.), amely a nyár derekán jelent meg.
A téma fontosságát projektünk számára az adja, hogy Bosznia-Hercegovina az egyik kísérleti terepe volt a hidegháború utáni liberális indíttatású nemzetközi államépítési kísérleteknek. Az itt szerzett tapasztalatokat – hullámzó sikerrel – már szélesebb körben alkalmazták Koszovóban, Afganisztánban és Irakban a 21. század első évtizedében. Az írás azt mutatja, hogy a boszniai államépítés tanulságainak áttekintése, összegzése a mai napig aktuális feladat a diplomaták és a történészek számára.
A részben személyes diplomáciai tapasztalatból is táplálkozó tanulmány áttekintést ad a daytoni békeszerződés végrehajtásának harmincéves történetéről, amelynek motorja a Főképviselői Hivatal (Office of the High Representative) volt. Az írás az államépítési folyamat fázisait abból a szempontból részletezi, hogy ezek milyen hatással voltak a Republika Srpska nevű boszniai entitásra. A szerző célja, hogy megválaszolja azt a kérdést, hogy miért vált a Republika Srpska a daytoni békefolyamat legtöbb problémát generáló szereplőjévé.
Az írás választ ad az alábbi, a magyar szakirodalomban eddig fel nem dolgozott kérdésekre: Hogyan teljesedett ki 2025-re az OHR és a banja lukai vezetés közötti politikai konfliktus? Miként hatott erre a bonni jogosítványok használata, a boszniai Alkotmánybíróság tevékenysége, illetve az állami ingatlantulajdon körül kialakult „hitvita”? Milyen szerepet játszott ebben Koszovó függetlenségi folyamata és az orosz diplomácia? Vajon valóban opciónak tekinthető-e a boszniai szerb többségű entitás számára a függetlenség vagy a Szerbiával való egyesülés a jelenlegi gazdasági és politikai realitások tükrében?
A cikk itt elérhető: Márkusz László: A Republika Srspka és a daytoni békefolyamat (1995-2025). In: Pro Minoritate 29, tavasz (2026): 57-77.
